Egy indiai nőnek volt egy körülbelül négyméteres pitonja, amelyet végtelenül szeretett. Úgy vigyázott rá, mintha a gyermeke lenne. Teljesen érte élt, minden igényét kielégítette. Nyugodtan és harmóniában éltek együtt, mígnem a piton egyszer csak abbahagyta az evést. A nő mindent megpróbált, de nem tudta rávenni az evésre. A hirtelen változástól kétségbeesve felhívta az állatorvost, aki kiment hozzá, és megkérdezte tőle: „A piton éjjel önnel alszik, és egész hosszával körbeöleli?” A nő büszkén válaszolta: „Igen, minden éjjel velem alszik.” Az állatorvos akkor elmondott neki valamit, ami teljesen megrázta: „A pitonjának, hölgyem, semmi baja, kiváló egészségnek örvend, egyszerűen csak készül arra, hogy megegye önt. Minden alkalommal, amikor átöleli és szorosan körbefonja önt, csak méretet vesz, és most azért nem eszik, hogy legyen elegendő helye, és probléma nélkül megemészthesse önt.”
Ez a valós történet azt taníthatja neked, hogy lehetnek olyan barátaid, akik állandóan közel vannak hozzád, rájuk pazarlod minden szeretetedet, nekik szenteled napjaidat, figyelmedet, de nekik nem sejtett és rossz szándékaik vannak. Nem számít, mennyi szeretetet adsz. A csók és ölelés nem mindig őszinte. Ezért ne az ellenségtől félj, aki nyíltan támad, hanem a hamis baráttól, aki ölel téged!
(Tőzsér Endre fordítása)
